Épp a számítástechnika órán ülök...általános iskolában nem tanitották ilyen aprolékosan a billentyűket...ez valami katasztrófa.
3 óra alvás után kifejezetten...khm...álmositó a pasas.
Egyszerre irom a blogot, csinálom a feladatot, jegyzetelek és rajzolok...megint kicsit beteg dolgot de sebaj (terhes csaj bazi katanával).
Éjszaka rájöttem hogy (Bukott szavaival élve) qva szerelmes vagyok. Rettegek hogy elveszithetem az Életem Nagy Szerelmét.
4 nap múlva utazik és már tegnap éjjel rémálmaim voltak különféle halálnemekkel meg repülőgép katasztrófákkal...na azt nem élném túl ha bármi baja esne.
Más: egyébként élvezem az órát...jófejek az emberek :D lehet röhögni velük és rajtuk is...
Tudom hogy nem szép dolog de legalább elvonja a figyelmemet.
Viszont!!! Feldob a tudat, hogy már csak 2 óra és ismét látom Életem Nagy Szerelmét!
Egyébként érezd magad megtisztelve, mert soha sem irtam se naplót se blogot úgyhogy ez most nagyon nagy dolog!
Most viszont abbahagyom mert rájött a tanárra a sétálhatnék és nem akarok lebukni :D
Talán esetleg még írok...
